Horvátország 2006

Előkészületek

Megint elég régen írtam bejegyzést, de most végre ragyogó alkalom kínálkozik erre is, hiszen hétvégén indulunk a kispajtásokkal Horvátországba, és ez mindig nagy kaland.

Már a bevásárlás is igazi élmény, bár a Tescoban mikor nem az? Fél 8 körül indultunk el, és odaérve pont elkaptuk a Barátok köztöt is, amit megnézhettünk volna a szórakoztató elektronikai osztály nagyszerű tévékészülékein, de a többiek valamiért fontosabbnak tartották a kosár mielőbbi telepakolását annál, hogy megtudjuk, enyhült-e Géza haragja Kingával szemben, valamint, hogy sikerült-e annak a jóképű suttyó kölöknek, akinek most nem jut eszembe a neve (és aki szerintem a Vadász Feri által hagyott űrt hivatott betölteni a sorozatban - álparaszt, akinek mégis értelmesebb gondolatai vannak, mint az összes többi szereplőnek együtt véve, kivéve persze a Berényi Mikit) becserkésznie a Tildát. Bocsánat, ha kicsit hosszú lett az előző mondat. Minden esetre érdekes, hogy amikor a Vadász Feri volt az aktuális kétkezi munkás a sorozatban, akkor mindenkinél beszart a polc vagy az asztal. Ez is mekkora hülyeség... Kinél szakadt már le magától polc, vagy kezdett el billegni 10 év után az asztal? Most meg itt ez az Erik (közben megnéztem a nevét a www.baratok.hu oldalon), és mindenkinek eszébe jut, hogy meg kéne tanulni vezetni. A Ricsi valószínűleg nem tör Talmácsi Gábor vagy Valentino Rossi babérjaira, mert fél éve próbálkozik megtanulni robogót vezetni, és a jelek szerint még nem igazán megy neki. Előre látom, hogy a Tildával is sok időt el kell majd töltenie az Eriknek, mire sikerül neki megtanítani a váltóbot helyes kezelését.

Hoppá, kicsit mintha elkanyarodtam volna az eredeti témától. Szóval Magyarország legnépszerűbb sorozatának nézettsége csökkent azáltal, hogy elindultam a többiek felkutatására. Szerencsére még nem jutottak messzire, és megtaláltam őket a csemegepulttól nem messze. Úgy döntöttem, hogy nem írom le, hogy miket vettünk, mert a kutyát nem érdekli rajtunk kívül, mi meg tudjuk. Legyen elég annyi, hogy 3 bevásárlókocsit sikerült telepakolni cuccal. Aminek nagyon örülök, hogy sikerült találni 5 cm vastag napozószivacsot, bár elég borsos áron (3199 HUF), viszont előre látom, hogy mindenki arra akar majd rárabolni a nyaralás alatt, holott a megvételkor többen erősen kritizálták a döntésemet, és kétségbe vonták annak értelmét. Majd meglátjátok, de nem adom oda senkinek, az biztos! Találtunk 99 forintos Tesco energiaitalt, de egészségünk védelme, és a kiszámíthatatlan mellékhatások miatt inkább a drágább, Bomba fantázianevű terméket választottuk a pezsgő felturbózásához. Magamnak pedig találtam kettesével csomagolt Red Bull energy station-t, az meg jól jön majd a vezetéshez, ha kezdenék fáradni. Szerencsére babkonzervből is megvan már a szükséges mennyiség, úgyhogy éhezni és szomjazni nagy valószínűséggel már nem fogunk. Ja és a legokosabb döntés, amiben mindenki maradéktalanul egyet értett: egy piros, pöttyös gumilabda megvásárlása volt, igen kedvező áron.

A kasszához érve sokkot kaptunk, amikor felmértük a három kocsi tartalmát. Az első pénztárat, amihez odaálltunk, rövid idő után bunkó módon az orrunk előtt zárták be. A következőnél viszont sikerrel jártunk. A pénztáros néni legalább 10 percen át pakolgatta a kódleolvasó elé a termékeket, aggódtunk is, hogy izületes lesz a keze. Viszont a kedves Tesco-alkalmazottnak kifinomult humorunkkal azért kellemes perceket szereztünk (bár ő lehet, hogy inkább csak parasztnak tartott minket). Például: "Ki tette a kosárba ezt az üveg csemegeuborkát? Hát amit a mama adott, az meg ott romlik meg a spájzban a polcon!" A néni az ilyen és ehhez hasonló beszólásokon jókat derült :)
Mi is, kínunkban, mikor az utolsó tétel beütése után hat számjegyű lett a végösszeg! Elúúúúúúszott több mint százezer... Dehát ahogy a Zoli rendkívül jól megfogalmazta: nagy a család. Meg szomjasak lesznek a kölkök ott a napon ;)

Mostmár csak azt lenne jó kitalálni, hogy hova menjünk...