csigAWAY!

Ma véletlen rábukkantam a régi blogomra, aminek már el is felejtettem a címét, de most már tudom, és le is írom gyorsan ide, hogy akit érdekel, megnézhesse: vyktor.freeblog.hu
Ez egy régi bejegyzés onnan, amit fontosnak tartottam, hogy itt is megtalálható legyen, hiszen nagyon hasznos és nagyon exkluzív.

Létezhet-e rémisztőbb dolog annál, mint amikor az ember belép a kapun egy esős hétfő délután, és majdnem rátapos egy meztelencsigára? Hát persze, hogy létezhet, de vajon van-e undorítóbb? Biztos van. De nem kell, hogy a legundorítóbb dolog történjen meg ahhoz, hogy az ember kellemetlenül érezze magát. Elég, ha rálép egy ilyen csúszómászóra.
Gyorsan fel is szaladtam sóért, és jó alaposan megszórtam vele Vilhelminát. (Így neveztem el, mert ilyen névnap van ma, és különben is, illik a név egy meztelencsigához, nem?) Alig bírtam fékezni az indulataimat, csak szórtam-szórtam a sót. Jó kis görög tengeri só. De a csiga nem szereti, mert a kis sókristályok nagyon hevesen elkezdik kiszívni a nedvességet a bőréből, azaz gyakorlatilag szétmarja, feloldja az egész testét.
Különben nem bántanék soha semmilyen állatot, de a meztelen csigák iránt különös ellenszenvet érzek. Ősi ellenségek vagyunk, a családjaink generációk óta hadakoznak, csak a csigák hülyék ahhoz, hogy ezt felfogják.
De el kell mondanom valamit. Kisebb koromban úgy gondoltam, hogy majd ebből fogok megélni, mert csak én ismerem a receptúrát, hiszen én fejlesztettem ki a csodaszert is. Hogy miről beszélek? Egy keverékről, ami elpusztítja a meztelen csigákat. Méghozzá csendben és hatékonyan.
A történet úgy kezdődött, mint sok igazi legenda. Lehettem vagy 10 éves, mikor eltaláltam, hogy kotyvasztani fogok valamit az udvaron. Találtam egy üres, nagyméretű konzervdobozt, ami lábasként szolgált. Alágyújtottam gyertyával, és összeszedtem az összetevőket. Vagyis mindent, ami a kezembe akadt. A főzet a következőket tartalmazta: darált paprika, lekvár (bármilyen ízű), fogkrém (akármilyen megteszi), nyers tojás, bors, cukor, teafű. A többire nem emlékszem, de azt hiszem, hogy ennyi már megteszi a hatását. Fel kell forralni a keveréket, és aztán a tálban, amiben főztük (és amit már soha többé nem akarunk semmilyen formában használni) kitesszük a kert egyik eldugottabb sarkába. Azért tegyük félreeső helyre, mert másnapra döbbenetes látványban lehet részünk: a tál tele lesz meztelencsigával, akik belefulladtak, majd beleszáradtak, később belerohadtak a matériába. Én legalábbis ezt tapasztaltam. Ha nem volt benne 15 darab, akkor egy sem. És utána bizony nem is fordultak elő az udvarban abban az évben. Az egész meztelencsiga-brigád belemászott önként, gondolom az intenzív szag vonzotta őket saját sírjukba. Különben nem tudatos meztelencsiga csapdának indult, csupán gyermekkori (és máig tartó) hanyagságomnak köszönhető a felfedezés, ugyanis az elkészített főzetet egyszerűen csak a helyszínen hagytam...
Ha valakinek kedvet adtam a csigairtáshoz, csak ajánlani tudom a módszert! A csapda több napig hatásos (amíg meg nem köt teljesen), és a végén csak ki kell dobni a kukába az egészet. És nincs több csillogó, takonyszerű csík az udvarban!