Most, hogy folyamatosan Nagykőröst fotózom, és még csak meg sem mutathatom a képeket, nagyon vágytam már egy kis változatosságra. Mivel komolyabb világlátásra mostanában se pénzem, se időm nincs, nagyon örültem, hogy kedves barátom, Szabina vendégül látott, és megmutatta nekem Dunaújvárost. Amiért elviselte, hogy városnézés közben kizárólag panelházaknál álltam meg, ott viszont minden másodiknál, neki ajánlom ezt a tőlem kicsit talán szokatlan sorozatot.
2 megjegyzés:
Köszönöm, Viktor!
Nagyon jók lettek a képek!
Szerintem kell, hogy az ember mindenben meg tudja látni a szépet, és Te épp ezt teszed.
Szeretem a Te szemeddel látni a világot.
Köszönöm szépen! Soha nem kaptam még ilyen szép megjegyzést! :)
Megjegyzés küldése