Eső

Oké, tegye fel a kezét az, aki az elmúlt napokban egyszer sem beszélt az időjárásról! Nahát, milyen érdekes, egy kezet sem látok... Senki nem bírja ki, hogy ne beszéljen róla. Bezzeg amikor olyan valószínűtlenül kék az ég, és fehér bárányfelhők úsznak rajta, akkor már nem említik meg az ismerőseiknek, hogy nézzék meg az eget, ugye? Miért? Pedig az égen mindig van valami látnivaló, csak az emberek legtöbbször találnak fontosabb dolgokat annál, hogy az eget bámulják.
Bár, ha jobban belegondolok, a szép időjárást is meg szokták említeni. Persze ha 40 fok van, és mindenki meg akar már gyulladni, akkor azért arról is többen beszélnek.



Az a baj, hogy ritkán tudjuk értékelni a jót. Például ha süt a nap és 25 fok van. De talán majd most... ha végre eláll egyszer az eső, mindenki fellélegzik, és örülni tud majd annak is, ha nem esik.
Pedig az eső is egy klassz dolog ám. Oké, a miskolciaknak erről nyilván más a véleményük, de amíg normál mennyiségű csapadék esik, én még szeretem is. Fenntartásokkal persze, de azért szeretem. Egyrészt, mert lemossa az autómat. Másrészt, mert imádok esőben vezetni és belemenni a tócsákba. Harmadrészt szeretem az eső illatát, a hangját, és nagyon szeretek úgy elaludni, hogy odakint szakad.



Egy a lényeg: próbálják meglátni a jót ebben az időjárási helyzetben is. Nem egy tipikus kora-nyári idő, de a víz az életünk elengedhetetlen része. Még ha mostanában el is engednénk egy kicsit.