Mint például ez. Bár Vanda nem nagyon volt formában a fotózás során. Újra megtudtam, hogy a világos szemű emberek rosszabbul bírják a fényt, vagyis nem tudnak tágra nyitott szemmel belenézni a napba. Valóban, ez itt most hátrányt jelentett, csakúgy, mint a szúrós növényzet, ami sok busszúságot okozott szegény Vandusnak. Ahhoz képest hősiesen viselte a procedúrát, úgyhogy dicséretet érdemel.
Na, erről beszéltem. Ez nem beállított kép. Azt a pillanatot ábrázolja, amikor Vanda megtapasztalta, hogy a vékony búzaszálak mennyire tudnak szúrni.
Gyors témaváltás: gokart. Ez is egy különleges pillanat. A történet annyi, hogy Marcell hívott gokartozni, és természetesen mondta, hogy a fényképezőgépemet se hagyjam otthon. Ajánlotta, hogy próbáljam ki a 21-es számú gokartot, mert a hátulja a pálya leggyorsabb kanyarjában ijesztően instabillá válik, úgyhogy igazi kihívás itt a pályán maradni, és nem beleállni a gumifalba. Valóban, a harmadik körben nagyon megcsúsztam, és tényleg megijedtem, hogy nem fog sikerülni, de szerencsére mégis összejött a kanyar. Egyébként tényleg nagyon szórakoztató, ha valaki a móka kedvéért hajlandó lemondani a biztonságérzetről.
Utánam Marcell ment vele, és a kép kedvéért direkt csúsztatta a gépet. Itt tényleg annyira keresztbe tette, hogy nem gondoltam, hogy kihozza majd a csúszásból, de mintaszerűen oldotta meg a helyzetet.
Ehhez nem tudok mit mondani. Talán csak annyit, hogy színesben is szép volt, de jobbnak láttam fekete-fehérben megmutatni, mert kissé elvont hangulat szerintem jól illik a mező közepén álló toronyhoz, aminek egyszer majd fel akarok menni a tetejére. Ha valaki fel mer jönni velem, szóljon és mehetünk.
Égre törők: kilátótorony és búzaszál.
Amennyiben Ön 18 éven aluli, kérem, azelőtt zárja be az oldalt, hogy elkezdene gondolkodni azon, mit ábrázol ez a kép. Ja, ennek ellenére nem akarok természetfotós lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése