2010. március 20.

Öt és fél hónap

Öt és fél hónap. Ennyi ideje vár babát Timi, és én ennyi ideje várom, hogy végre nagy hasa legyen, amit meg lehet örökíteni fényképeken.



Ma érkezett el a történelmi pillanat, amikor elmentünk fotózni, erre Timi olyan ruhában jött, amiben alig látszik a lényeg. Mindenféle szín, csíkozás és mintázat előfordult a felsőjén. Az autógyárak hasonló módon szokták álcázni a fejlesztés alatt álló, de már közúton tesztelt új modelljeiket. A cél, hogy a formák az optikailag zavaró álca alatt rejtve maradjanak, de legalábbis nehezen kivehetőek legyenek.



Mivel Timi gömbölyödő hasát így nem volt egyszerű fotózni, hát inkább elmentünk mindenféle fura helyekre fotózni. Voltunk a Pálfájában is, de a lényeg akkor történt, amikor visszafelé jöttünk a városba. Észrevettem ugyanis egy helyet, ahol soha nem fotóztam még, és eszembe sem jutott eddig: a Lyukashíd alatti biciklis alagutat.



Meg is álltam egyből, és rájöttem, hogy a hely egy kincsesbánya a beállítási lehetőségek szempontjából. Szerintem itt készültek a legjobb képek, ezért azokból válogattam.



Most viszont nincs időm többet írni, mert a fotózásra megbeszélt időpontot is lekéstem, és ha most is később viszem a képeket Timinek, mint ahogy megígértem, félek, hogy hamarabb fog életet kioltani, mint életet adni.

Nincsenek megjegyzések: