Ezt a házat pár perccel ezelőtt rajzolta nekem Ági msn-en. Panaszkodott, hogy rajzolnia kéne, mert építészetet (vagy mit) tanul, és ilyen feladatai vannak. Mondtam neki, hogy akkor rajzolj gyorsan egy házat, de nehogy ferde legyen a kéménye, és legyenek virágok a kertjében. Ő pedig két perc múlva előállt ezzel. Két okból teszem fel: egyrészt, soha nem volt még gyerekrajz a 'szaván, és kíváncsi vagyok, hogy néz ki. Másrészt ki szeretném elemezni. Pedig Áginak nem is mondtam, hogy mik a terveim a rajzával, de remélem nem haragszik meg, ha előveszem pszichológus énemet, és megmondom a tutit. :)
Ágikám, örülök, mert a rajz gyermeki lélekről árulkodik. A színes virágok és a ferde kémény (tudom, én kértem, hogy legyenek), de akkor is a játékosság biztos jele, akárcsak a telefonzsinórszerűen tekeredő füst. Viszont a trehányság jegyeit is felfedezni vélem a föld alá futó ajtófélfában, és főleg ott, hogy ferde a plafon, és a tető jobboldalon már nem is ér hozzá! Vagy ott tud felmenni a macska a padlásra? A kilincsnek nem az ajtó jobb, hanem a baloldalán kellene lennie, de annak örülök, hogy legalább jobbra mutat, mert ez az jövőbe tekintés jele, és igazából is úgy áll - most néztem meg.
Egyvalami tölt el szomorúsággal igazából: hogy rajzoltál napocskát a képre, ami szintén jó jel, de ilyet még praxisom alatt nem láttam, hogy egy ilyen primitív rajzon valaki energiát fordított arra, hogy ne rajzolja meg teljesen a napkorongot, hanem egy felhővel beletakarjon. Itt valami bizonyára nem stimmel. Úgy tűnik, hogy a boldogságod nem teljesen felhőtlen. És ahogy az életben, a felhők itt is bizonyára odébb fognak majd úszni. Csakhogy a füstöt jobbra fújja a szél, így nem kell nagy tudomány ahhoz, hogy megállapítsam: a felhőd még csak ezután fogja igazán eltakarni a napot. Ajjaj! Legközelebb figyelj oda jobban, hogy hova rajzolsz felhőt! Nyilván az a legjobb, ha sehova.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése