Csokifigyelő: Milka Caramel

Itt a Csokifigyelőben ritkán tesztelek táblás csokikat. Talán azért, mert annyiféle van, hogy nehéz köztük tájékozódni, no meg azért, mert a javát már ismerem. Ezért, ha táblás csoki kerül a kosaramba, annak nyomós oka van. Ez az ok pedig általában az újdonságok iránti érdeklődés szokott lenni.
Amikor megpillantottam a karamelltöltelékes Milkát, úgy éreztem, ki kell próbálnom, hogy olyan-e, mint amilyennek elképzelem, vagy tudnak jobbat.
Egyből lelövöm a poént: olyan, amilyennek elképzeltem. A csoki ugye alapvetően édes. És ha ehhez szintén édes tölteléket párosítsanak, az nekem általában már soknak bizonyul. A karamell pedig – mint tudjuk – szintén édes ízéről ismert. Húha, mi lesz ebből? Be tudom nyomni, vagy megmarad? Bevallom, nem féltem megkóstolni.
Ma reggel bontottam fel, és – talán annak is köze lehetett hozzá, hogy nem voltam még egészen magamnál, de tény, – ahogy letörtem belőle az első sort, egyből ráfolyt a karamelltöltelék az ujjamra, ezért majdnem el is ejtettem a csokit. Rosszul kezdődik... Ezért aztán alapos vizsgálatnak vetettem alá, hogy megállapítsam, hogyan folyhatott ki.

Ugyanis az én elképzelésem szerint úgy kellene készíteni az ilyesmit, hogy minden egyes kocka magába zárja a tölteléket, vagyis ez esetben a karamellkrém ne fusson végig folyamatosan az egész csokin. Mégpedig azért, hogy nyugodtan lehessen törni belőle. A Milkánál nem egészen így gondolták. Úgy sejtem, bonyolítaná (és ezáltal drágítaná) a gyártást az általam említett forma. Ezért javaslom mindenkinek, hogy óvatosan törjön belőle. Bár nagyon bénának kell lenni hozzá, hogy valaki a ruháját is megjelölje vele, de épp elég az, ha ragacsos lesz tőle a kezünk.
Megéri viszont kockáztatni, mert a Milka Caramel finom csoki. Bár szerintem egy kis ostyalap a közepén még jobbá tenné, de nem leszek telhetetlen. A belsejében lévő krém körülbelül olyan, mint amit a Mars csokiban is találunk. A karamell pedig finom és krémes, amilyennek lennie kell.
A csomagolása szép és praktikus, a hátulján egyszerűen szétnyitható.
Az, hogy valaki szereti-e, vagy nem, természetesen ízlés dolga. Én nem veszek belőle újra, mert túl édes. Inkább valami kekszes változatot próbálok ki legközelebb. Ettől függetlenül a Milka Caramel egy olyan csokoládé, amiben nem igazán találok kivetnivalót. Bár egy Milkától mi mást várna az ember?