Pénteken a Vikiszava chatboxán keresztül értesített Tomi barátom, hogy megérkezett a Brillbe a Golf hatodik generációja. Pár éve, még a négyes Golf bemutatása idején teljesen extázisba estem volna egy ilyen hírtől, mára már alábbhagyott kicsit a lelkesedésem. Viszont munka után így is kényszert éreztem, hogy egyből induljak Kecskemétre. Már majdnem sötétedett, mikor odaértem. Először a SEAT szalonba mentem, mert ott volt Tomi, akitől bővebb információkat reméltem az új Golf hollétéről. De mikor beléptem a szalonba, már észre is vettem, hogy bizony ott, némileg idegen környezetben, a spanyol autók átadóterében állt a Volkswagen újdonsága. Annyira frissen érkezett, hogy még be sem állították az övéi közé.
Szokásomhoz híven először a hátsó lámpájához értem hozzá (mert mindig az alakul át leginkább), aztán be is ültünk. Nem akarom ezzel untatni az olvasókat, de odabent egyszerre új értelmet nyert számomra a német minőség. Ilyen szempontból egészen biztos, hogy a Golf VI lenyűgöző fölénnyel utasítja maga mögé a konkurenciát.
A formán lehet vitatkozni. Sokak számára túl konzervatív a Golf, de valljuk be, mindig is az volt. Népes rajongótáborát gondolom ez érdekli a legkevésbé. Én sem találom unalmasnak. Nekem egy Golf pont olyan, mint ez is. Klasszikus. De azért kíváncsi leszek majd a hetedik generációra.
A szalonban ideiglegesen egy Jetta mellé állították be, hogy összehasonlíthassák a két generáció közti különbséget. Ja, és képzeljék a Golf VI eljutott oda, hogy a fekete kilincsek és a fekete visszapillantó tükrök nem ciki dolgok, hanem egy magasabb felszereltségi szint külső jegyei. Őrület, nem? Fekete műanyag visszapillantó tükör beépített indexszel. És komolyan mondom, nem is néz ki rosszul. Kicsit talán karcsúbbnak néz ki így az autó, mint ha a tükör is a karosszéria színében pompázna.
Miután alaposan megnéztük az új Golfot, Tomi azt mondta, hogy menjek vele, mutat egy érdekesebb dolgot. Magához vett egy slusszkulcsot is. Kimentünk, elkezdtünk ballagni a használt autók előtt, aztán Tomi egyszer csak megállt ezelőtt a fehér Citroën C15-ös előtt. Először a csomagterét mutatta meg, hogy milyen komolyan be lehetne rendezni. Sajnos azonban úgy állapítottam meg, hogy egy ágy nem férne bele, vagyis életmódautónak nem elég nagy.
Aztán beültünk, és fordultunk is vele egy kört. Megtapasztalhattam, hogy milyen egy igazi citroënes sebességváltó. Borzalmas. Az Ax-ben nem tudom hogyan, de olyan tökéletes váltó van, mint egy Toyotában. Ettől függetlenül elgondolkodtam a C15-ösön is. 2000-es évjárat, 1,9-es dízel, és Tomi 300 ezerért ideadná. Mondtam, hogy ha ráfizetnek 50 ezret az Ax-re, akkor otthagyom ehelyett. De ebbe nem ment bele. Talán nem is baj...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése