Már épp feküdtem volna le aludni, amikor felhívott Vivi, hogy mit csinálok. Vázoltam, hogy épp fogat mosok, és azért beszélek furán egy kicsit, amúgy meg megyek aludni. Ő meg közölte, hogy épp itt van a házunk előtt barátnőjével, Otival. Ez kicsit meglepett, de gyorsan felöltöztem és kimentem hozzájuk. Kiderült, hogy azért jöttek át Kecskemétről, hogy szétnézzenek, mi újság Nagykőrösön bulifronton.
Mivel nem tudtam jó hírrel szolgálni, kitaláltuk, hogy menjünk át Kecskemétre, és csapjunk Viviéknél spontán házibulit. Így is lett.
Sikeresen megérkeztünk, és rögtön az elején megtudtam, hogy milyen az a kaporpálinka. Gyilkos egy ital, elhihetik! Vivinek köszönhetően azt is kipróbálhattam, milyen lenne kócos frizurával élni. Szerintem nem is állna rosszul.
A lányok aztán elkezdtek enni, de én nem csatlakoztam hozzájuk, mivel előtte nyomtam be egy tüzes indián pizzát. Vivi valami nagyon jó kinézetű töltött húst evett, ami rizzsel nagyon finom lehet, de ő köret nélkül fogyasztotta. Ezen majdnem összevesztünk, de sikerült meggyőznöm, hogy ezt csak rizzsel szabad megenni, ha nincs sült krumpli.
Ezért hozzáláttam, hogy megfőzzek Vivinek egy csomag gyorsrizst. A probléma csak az volt, hogy 16-18 percig kellett főzni, az alatt pedig Vivi jól is lakott. Szóval a rizsből konkrétan egy szem sem fogyott el. Pedig szakács pályafutásom egyik fő alkotása volt.
Vígasztalásképp Otival megittunk egy tequilát, ami nagy sikert aratott. Bár nekem már nem igazán hiányzott, mert utána elkezdtünk filmet nézni, és legközelebb már csak arra a kedves gesztusra emlékszem, hogy a közepe felé egyszer csak betakartak, nehogy fázzak. A 90 százalékát végigaludtam. Ilyen az, amikor éjfélkor aludni mennék, de hajnali 4-kor még filmet kellene néznem. Vannak dolgok, amire képtelen vagyok. De legalább citrommal a számban tudok mosolyogni! Ez is valami.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése