Akiknek bejött az élet

Március 17-én, szombaton quadozni indultunk a Popival meg a Fefével, de nem jött össze, mert voltak ott mások, és a kis quadok nem voltak kint, én meg a naggyal nem merek menni, mert félek a haláltól. A kicsi is elég ahhoz, hogy összetörje magát, aki nincs észnél. Ezek a nagyok viszont lenyűgözően mentek az erdőben létesített quadpályán.
Néztük ott őket vagy fél óráig, és közben a Zoli többször is feltette a kérdést, mikor az egyik elhaladt előttünk: „Te, ez nem a Berdó Gabi?”. De azt hittem, hogy csak hülyéskedik, mert most véletlenül eszébe jutott ez a név. Bukósisak volt mindenkin, ezért az arcokat nem lehetett látni, és még a kommandós gatya miatt sem fogtam gyanút, pedig a Gabinak tényleg csak terepmintás nadrágja van. Aztán egyszer csak észrevettük, hogy egy másik rájder meg nagyon hasonlít a Szabó Csabikára, aki a Gabi féltesója. Pont ekkor említette a körünkben lévő srác is (aki a Mario Thiessen fia, aki a Popiékkal elhitette, hogy őt Kása Ferinek hívják), hogy az bizony tényleg a Csabika.


A Csabika egy nagyon jó rájder

Ekkor bebizonyosodott, hogy a másik srác tényleg a Berdó Gabi. Igen, a Gabi, akinek bejött az élet, mert 18-20 éves korára valóra váltotta az álmát: traktoros lett. Emlékszem, mikor kb 10 éves korában is csak a traktorokról tudott beszélni, és amikor megkérdezte a Tomitól, hogy „Neked mi kéne, egy John Deere, vagy egy hatkerekű Rába?”.
A Gabi Zetorjában (aminek Mercedes csillag van az elejére drótozva) nincs szervokormány, de még így is tiszteletre méltó teljesítmény fél órán át olyan tempóban quadozni, mint ahogy ment. Elég fárasztó lehet. De az igazi nagy szám nem is a Gabi, hanem a Csabika. Ahogy Mario Thiessen fia elmondta „a Csabit senki nem éri utol, csak ha hibázik”. Megtudtuk még, hogy a Csabi annyira tehetséges, hogy keróval régebben végigkerekelte a várost. A későbbiekben ezt állítólag megtette robogóval és crossmotorral is, most pedig már autóra is van jogsija, és egy Peugeot 106-ossal rója az utakat. Hihetetlen, mi?

Erről eszembe jutott még két párbeszéd. Az első a Tomi és a Gabi között zajlott kb egy évtizede:
Gabi (a Wartburg kombijukról mesél): - Jó mén ám ez hee. Hetvenet, nyócvanat szereti ám.
Tomi: - Hát... apukám autója kettőötvennél leszabályoz.

A másik meg a Berdóék ismerőse és szintén a Tomi között zajlott:
Ismeretlen felnőtt: - Akkora hó vót télen, mikor mentünk, hogy az autó negyven centire vót a földtől.
Tomi: - Apukám autója meg öt centire van a földtől, úgy le van ültetve.

Asszem no comment :)