Fájdalmas előzés

Viccesen kezdődött a mai nap. Tekertem a munkahelyemre keróval, amikor utolértem egy másik biciklist. Elkezdtem támadni, húzódtam a szélárnyékába, hogy megelőzzem. Egyszer csak hátra nézett, gondolom hallotta, hogy jön valaki mögötte. Látta, hogy agresszívan közeledek, és lehúzódott egy kicsit az út széle felé. Na, ezt nem kellett volna, ugyanis ahogy visszafordult újra menetirányba pont egy kisebb fa mellé ért, és a kis fa egyik terebélyesebb ága, ami kicsit belógott az útra, elég rendesen arcul csapta. Tudják, az a jó kis akácfa, aminek tüskés ágai vannak. Ilyen hangja volt: SPLAT! Auuu! Annyi ideje volt csak, hogy kicsit lehúzza a fejét, ami ugyan nem mentette meg, dehát nem tehetett mást. Csúnya dolog, de alig bírtam ki röhögés nélkül, úgyhogy habozás nélkül meg is előztem a hosszú egyenesben.