A tökéletes ajándék

Tegnap találkoztam Vandával, miután hazaért görögországi nyaralásából. Bár a történet nem is itt kezdődik, hanem hogy előző nap jártam Kecskeméten, a Fressnapf nevű állatboltban, ahol mindenféle szirszart lehet kapni állatoknak, a műcsonttól a házig. Az üzletben bolyongva egyszer csak megláttam ezt:

Nagyon megtetszett, főleg, hogy a farka végén apró csengő van. És egyúttal rájöttem, hogy ha apró plüssállatot akar venni valaki ajándékba, azt ne ajándékboltban tegye, hanem itt. Mégpedig azért, mert ez a kis egérke ajándékboltban lenne vagy 300 forint, itt meg csak 130 körül volt. Mert macskáknak szánták. Dehát kit érdekel az? Attól, hogy macskajáték, még aranyos. Bár kicsit félve adtam oda Vandának, de a hatás nem maradt el. Nagyon örült neki, bár az első másodpercben lebuktam.
- A Fressnapf-ban vetted? - kérdezte.
- Ööö... igen. - mondtam kis gondolkodás után, mert cikinek éreztem, hogy ilyen helyen vettem ajándékot neki, még ha csak poénból is.
- Jujj de jó! Mi is ott szoktunk venni a Gyilkoskának (igen, egy csivava) különböző cuccokat, és a múltkor láttam én is ezt az egeret, és azóta szerettem volna, csak anyukám nem vett nekem.
Azt hiszem, most találtam el életemben legjobban az ajándékot. Vagyis pont azt sikerült adnom, amire az illető vágyott. Ez lenne a tökéletes ajándék?
Vagy a tökéletes ajándékozott? :)