Lesz még, nyugi

A rendszeres blogolás egyik hátránya, hogy pár nap szünet után máris reklamálni kezdenek a kedves olvasók. Ez nyomasztó tud lenni néha, dehát ettől szép kihívás a 'szava folyamatos életben tartása is. Mutatnék én még nagyon sok képet, csak mostanában nem sok időm volt. De talán majd hétvégén... úgyis rossz idő lesz. Olyan, mint Svédországban volt. Hét fok és eső. Ha néha nem esett, akkor tudtam fotózni. Egy ilyen alkalommal készült ez a fénykép is, ami bevallottan a híres Beatles lemezborítóra hajaz, csak éppen nem beállított. Csupán annyira, hogy szóltam a kispajtásoknak, hogy libasorban ballagjanak át a zebrán. Időm nem volt beállítani a képet, úgyhogy túl világos lett, ezen felül ferde is. A ferdeséget korrigáltam, de közben áldozatul esett a templom teteje a felső vágásnak (ugyanis kilógott), úgyhogy egy kicsit lecsíptem a tetejéből. Szóval ne lepődjenek meg, ha Stockholmban járva gyanússá válna, hogy ez a templom a valóságban egy-két méterrel magasabb.

Egy másik kép, ami olyan szürke, hogy szinte érdektelenek voltak a színei, úgyhogy inkább ezt a letisztult, fekete-fehér változatot mutatom meg. A kép címe: Lantossal - amit Zoli adott neki még a helyszínen, mikor megláttuk ezt a szobrot. A háttérben a városháza tornya, ahol szintén jártunk, és hétvégén talán arról is lesz beszámoló.
Később jelentkezem, viszontlátásra!