Sikerült, hazaértünk. Tegnap délután fél 6 körül szállt le a repülőnk, ami hazahozott minket Stockholmból. Mivel az egész történet naplószerűen leírva hosszú és talán unalmas is lenne, ezért az ott készített nyolcszáz képemből fogok válogatni, és azok alapján mesélem el, hogy mi volt. Ráadásul nem is sorrendben, és nem is egyszerre, hanem kis adagonként. Azért hogy röviden összefoglaljam az egész utazást: nagyon jó volt.
Az időjárásra nem lehet panasz - mondta Zoli, amikor az öt nap alatt egyszer úgy két órára elállt az eső. A napot egyáltalán nem láttuk. Egyszer majdnem kisütött, de akkor meg már éppen lement. Amúgy nem volt túl hideg, általában 6-7°C fok körül volt a hőmérséklet. Állítólag emberemlékezet óta nem volt ilyen enyhe a tél Stockholmban. Megesik, hogy márciusban még térdig érő hó van, de most még a havat is északról hozták, mikor a városban valami síversenyt rendeztek.
A szürke idő nem kedvezett túlságosan a fotózásnak. A szórt fény kifejezetten előnyös volt ugyan, de az amúgy színes város így nem tudta megmutatni igazi arcát. Stockholm nagyon sok kis szigetből áll, ennek megfelelően rengeteg híd van mindenfelé. A gyalogos tájékozódást ez nem segíti, mert hiába láttuk a célállomást a másik parton, még ki kellett találni, hogy milyen útvonalon tudunk oda eljutni.
A városban megszámlálhatatan hely van, ahová be lehet ülni meginni valamit. Ez is egy ilyen volt. Szégyen, de a bal oldalon lévő tükörnek köszönhető dupla látványt csak akkor vettem észre, mikor a falnak támasztottam a fényképezőgépet, hogy ne mozduljon be a kép.
Ez pedig csak egy jellemző kép Stockholmról. Középen az a torony... remélem felbukkan még más képeken is, majd ott elmondom, hogy pontosan micsoda, mert sajnos nem tudom.
2 megjegyzés:
Teeeeeeee mennyibe
került mind ez???
Gondolhatod, hogy nem volt olcsó :) Mondjuk drága se.
Megjegyzés küldése