Jégre léptem!

Kedves olvasók, köszönöm a biztatást! Eddig a pillanatig tizenketten szavaztak arról, hogy megtanuljak-e korcsolyázni, és mind a tizenkét szavazat igen! Ezek után nem tehettem meg, hogy csak a levegőbe beszéljek. Ma felhúztam a korit és ráléptem a jégre!



Egyedül mondjuk nem lett volna bátorságom, de Kinga szerencsére eljött velem, és miután elmagyarázta, hogy kell felvenni a korcsolyát, segített feltápászkodni is, és elkezdhettem az ismerkedést a dolog fizikai valójával. Mármint, hogy milyen az, amikor az ember késhegynyi talpakon áll extrém csúszós felületen.



Óhatatlanul is azon kezdtem gondolkodni, hogy kinek juthatott ez a fajta szórakozás először eszébe. Mert hogy nem szolgálja az életben maradást, az biztos. Azt hiszem, látszik a képeken, hogy mennyire voltam magabiztos. Sokan elmondták, hogy zárjam összébb a lábaimat, és a képeket elnézve értem is, hogy miért. Nevetséges látvány lehettem, ahogy gyorsan totyogva próbálok csúszni és nem elesni.





Szerencsére Milán is a helyszínen volt, ő készítette ezeket a remek képeket. Nagyon tetszik mind. A felső például azért, mert ez az egyetlen kép, amin messziről úgy néz ki, mint ha stabilabban állnék, mint a valóságban. Olyan fenyegetően érkezek, mint egy vadászrepülő, nem? Bár Kinga mennyivel szebben csúszik... Jaj, mikor fogok tudni normálisan korizni?



Nyilván ezen gondolkozik Tomi és Fefe is. Nem tudom, mennyit röhögtek rajtam, szerencsére nem hallottam.



Arra viszont rendkívül büszke vagyok, hogy sokan megkérdezték, hogy tényleg először van-e a lábamon korcsolya. Nem azért, mert olyan jól mentem, hanem mert nem estem egyből hanyatt. Közép-Európa legjobb DJ-je fel akarta venni videóra a mobiljával, ahogy először elesek, de az első öt perc után feladta. Sőt, szerintem vagy egy órán át koriztam, mire először estem. De akkor legalább mindenki örült és úgy hallottam, hogy tapsoltak is. Fefe szerint olyan volt, mint a mesében, mert botlottam vagy ötöt, mire végre földet értem.



Íme a végeredmény. Másodpercekkel később realizáltam, hogy nem fogok tudni újra lábra állni, hacsak valaki nem emel fel. Aztán nem is siették el. Még készült pár fotó, és utána jött Fefe felsegíteni.





Nagyon tetszett a korizás, bár kicsit csalódott vagyok, hogy nem tanultam meg profi módon rövid idő alatt. De fogok még próbálkozni, ígérem!