Az éjszakai fotók titka a hosszú záridő. Vagyis a fényképezőgépet állványra kell helyezni, mert az ilyen képek 5-10-15, vagy még több másodpercig készülnek. Az okosabb gépeken ezt be lehet állítani. Azt ugye nem kell mondanom, hogy letörném mindenki kezét, aki éjszaka vakuval fényképez? Na jó, ne ijedjenek meg, tettlegességig úgysem fajul a dolog. De azzal mindenki legyen tisztában, hogy egy átlagos fényképezőgép vakujának hatótávolsága maximum 5 méter. Épületeket eleve értelmetlen a villanófénnyel „megvilágítani”. Ha mégis így tesz, az eredmény: a közvetlen előtér (általában a lábunk előtt lévő föld) világosabb, a háttér pedig sötétebb lesz, mint amilyen az életben volt. A színek a vaku fénye miatt teljesen megváltoznak. A kép ezáltal abszolút nem adja vissza az eredeti hangulatot. Szóval ha a pisai ferde tornyot szeretné megörökíteni éjszaka, a vakut kapcsolja ki. Márpedig tapasztalataim szerint a ferde tornyot az éjszaka közepén, éjjel 2-3 óra körül érdemes fotózni, mert:
1. szépen meg van világítva, a háttér érdektelen épületei pedig a sötétségbe vesznek
2. minden más időpontban annyi a turista, hogy nem lehet tőlük tiszta képet készíteni.
Amikor ezt a budai váras képet készítettem, a legnagyobb nehézséget pont az okozta, hogy körülöttem rengeteg turista vakuval fotózta a várat. Nekem 15 másodperc kellett egy kép elkészítéséhez, addig fogta fel a fényképezőgépem érzékelője a látnivalót. Egy turista nagyjából pont ennyi időt töltött a vár megfigyelésével, miközben készített néhány képet. Vakuval, persze.
Azokból valószínűleg semmi nem lett, csak a legközelebbi fák ágai lettek világosak, és ott a háttérben a komoly kivilágítás miatt azért halványan látszhat a vár is. A vakuvillanások nekem is sok képemet tönkretették, de 20-ból sikerült 3 olyan, amin pont nem villantott senki. Ez az egyik.
Ha önök turisták és kis takonyszaróval* fényképeznek, aminek még a vakuját sem lehet kikapcsolni, jobb, ha ilyen témával nem is próbálkoznak. Nem lebeszélni akarok senkit, de úgysem lesz jó a kép. Inkább próbálják megjegyezni a látványt, az többet ér.
A hosszú záridős fotózás egyik hátránya előny is lehet: a több másodperces exponálási idő alatt a mozgó tárgyak, emberek bizony bemozdulnak és nem lesznek élesek. De ez lehet látványos is, csak a kreativitásunkon múlik. Érdekes lehet álló képen mozgást ábrázolni. Ha olyan jelenetet fotózunk, amin emberek vannak, akkor 2-3 másodperces záridő még tűrhető lehet: lesznek bemozdulások, de ez egy bizonyos fokig inkább lendületed ad a képnek, mintsem hogy káros lenne.
Ez a vonat a ceglédi vasútállomáson parkolt, ott fotóztam a felüljáróról. Ha bárhol fényképez, ahol a közelben egyenruhások dolgoznak, számítson rá, hogy előbb-utóbb odamennek okoskodni, és megkérdezik, hogy mit csinál itt, miközben gyanakodva méregetik. Ilyenek a rendőrök, a vasút dolgozói, a biztonsági őrök, és minden ember, akin egyenruha van. Nem lenézem őket, csupán tény, hogy általában nem tudják elképzelni, hogy valaki ne lopni vagy rongálni menjen éjszaka egy vasútállomásra vagy ipari területre, hanem fotózni. „Fotózni? Mit lehet itt fotózni? Főleg éjszaka!” - mondja szinte mindegyikük. „És különben is, itt nem lehet!” Ezt főleg a vasutasok szeretik mondani, mert régen tilos volt a vasútállomásokon fényképezni, mivel potenciális hadászati célpontnak számítanak. Úgy tudom, hogy ma már lehet. Ennek ellenére e kép készítésekor hozzám is úgy jöttek oda, mint ha legalábbis egy titkos rakétatámaszpontot fotóznék.
De az ilyen emberi kapcsolatok is hozzátartoznak a fotózás szépségéhez.
*takonyszaró - Először is, elnézést a kifejezésért. Nem én találtam ki. Egy nemzetközileg is elismert fotóművész használta az alsókategóriás (low-end) kompakt gépekre úgy általánosságában. És ha belegondolok, nagyon találó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése