Délelőtt nagy izgalommal hívott a papám telefonon, hogy 1 órakor galambröptetés lesz a Piactéren. Ezért miután elmentem hozzájuk ebédelni délben, rögtön indultam is felmérni a terepet. A víztorony tövében utánfutókon, meg mindenféle kisebb-nagyobb ládában szorongtak a szárnyasok. Mint ha érezték volna, hogy hamarosan jön a szabadulás ideje, az 1 órához közeledve egyre nyugtalanabbul mocorogtak kalitkáikban. Közben megkerestem az ideális helyet, hogy az éles kontrasztok miatt ellenfényben fotózhassak. Aztán egyszer csak mindenki a galambokhoz lépett, és szabadon engedték őket. Az ezt követő másodpercek kicsit félelmetesek voltak: mindenfelé galambok - több száz darab -, hulló tollak, por a madarak szárnycsapásai által keltett szélviharban. És pont a közepén voltam.
Most már tudom, hogy közelebb kellett volna mennem ahhoz a ládához, hogy a kirepülő madarak még nagyobbak legyenek a képen, de fogalmam sem volt, hogy mi fog történni, nem is láttam még ilyet. Viszont megtudtam a galambászoktól, hogy rendszeres hobbiijuk ez, hogy összegyűlnek és megröptetik kedvenceiket. Legközelebb - ha minden igaz - jövő hétvégén a vásártéren lehet hasonló látványban része annak, aki arra jár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése